Meghalt dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin

Fájdalommal tudatjuk, hogy 2010. május 11-én eltávozott az élők sorából Katona Gyuláné, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyugalmazott nyilvántartási osztályvezetője. Temetése 2010. május 22-én 10 órakor, Szentendrén, a Kálvárián lesz.

1927. január 28-án született Szentendrén. Élete összeforrott szülővárosával és a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal. A szentendrei Római Katolikus Egyházi Gimnázium és az esztergomi Érseki Gimnáziummal párhuzamosan a zeneiskola, zongora szakán tanult, majd a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Orvosi Karára nyert felvételt, amelyet azonban politikai okok miatt meg kellett szakítania. Az 1960-as évek elején Budapesten államháztartási könyvelői, ügyiratkezelői (dokumentálás és archiválás) valamint idegenvezetői képesítést szerzett. Az egyetem után betanított munkás az Újpesti Harisnyagyárban. 1956-ban kezdett el foglalkozni Szentendre helytörténeti kutatásával és bekapcsolódott az akkor indult honismereti munkába. A Ferenczy Múzeum munkatársa 1962–1970 között, majd négy éven keresztül mint idegenvezető a város protokoll vendégeit kalauzolta.
1974-ben kezdte meg munkáját a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, a nyilvántartási csoport, az adattár, a fotó- és tárgy-gyűjtemény osztályvezetője volt 1984-ig. Nyugdíjasként sem szakadt el a múzeumtól, Vargha László Népi Építészeti Gyűjteményének kezelésével, feldolgozásával foglalkozott két évtizeden keresztül, és szakavatott gondozója lett a kimagasló értékű népi építészeti gyűjteménynek.

Tudományos érdeklődése szerteágazó volt, foglalkozott Szentendre történetével, a római katolikus egyházközség múltjával, 1996-ban önálló kötete jelent meg a szentendrei katolikus egyház és plébánia 900 éves történetéről. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyvében is rendszeresen publikált, megírta Szentendre településtörténetét a 19. század végéig (Ház és Ember 12. 1998.), megjelent írása Csilléry Klára és a múzeum kapcsolatáról. Legfontosabb munkái között tartjuk számon a Ház és Ember 17. kötetében megjelent, a múzeum alapításának történetét feldolgozó értékes forrásközlését. Olyan hiánypótló mű ez, amely nélkül ma már nem beszélhetünk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrejöttéről, megalapításának történetéről.
Számos díj és kitüntetés birtokosa, 1975-ben Miniszteri Dicséretet, 1980-ban a Szocialista Kultúráért díjat, idegenvezetői, műemléki és helytörténeti munkájáért több ízben díszoklevelet kapott.1995-ben szülővárosa PRO URBE SZENTENDRE címmel tüntette ki.
2007-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának 40. évfordulóján intézményünk elismerését, a KÖTŐDÉSEK díjat vehette át. Katona Gyuláné élete végéig kivette a részét a múzeum tudományos feldolgozó munkájából, tevékenysége példája volt a lelkiismeretes, alázatos kutatói munkának. Emberi tartása, segítőkészsége erőt adott számunkra.

Katona Gyulánét a Szabadtéri Néprajzi Múzeum saját halottjának tekinti.

Emlékét tisztelettel megőrizzük.